A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. Ennek megfelelően a Dobozi Általános Iskolában zenével, tánccal, farsangi mulatsággal búcsúztattuk az idei telet február 13-án, pénteken. A baljós dátum csak kellemes dolgokat tartalmazott. A hetedikesek műsorát követően bál várta a résztvevőket. Köszönjük a szervező hetedikesek szüleinek a rengeteg segítséget és a Dobozi Kínai Bolt támogatását.

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük, a kézirat tanúsága szerint ugyanis 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnusz megírását. Ebből az alkalomból ismét együtt szavalt a nemzet.

„Néhány évvel ezelőtt még Mező Misi állt ezen a színpadon, a Dobozi Közösségi Ház és Könyvtár színpadán, és mutatta be tehetségét; múlt év decemberében pedig már 8000 ember előtt énekelt Budapesten a Syma csarnokban, s arcát milliók ismerik a tévéből. Ki tudja, lehet, hogy köztetek van az, aki hamarosan több ezer ember előtt, vagy akár milliók előtt szerepelhet. Nagy öröm látni, hogy ennyi tehetséges tanuló van az iskolánkban, és büszkeséggel tölt el, hogy egy ilyen műsort láthattunk tőletek.” – e gondolatokkal zárta a Tehetségeink a színpadon című előadást Zsigmond Károly, a Dobozi Általános Iskola intézményvezetője.

Amikor Kukoricza Jancsi beállt katonának, alig fért meg szíve a bal oldalában a nagy izgalomtól, bizonyítási vágytól. Így érezhettek az első ások is, amikor Hajni tanító néni meghívta szüleiket egy bemutató órára. Mint kiderült, nem volt miért izgulni. Az apróságok ügyesen olvasták össze a betűket, meséltek a havas képről, gyűjtötték a szavakat; mondókát mondtak, fecskefarokból, kapuvonalból és horogból betűt írtak, s mindezt olyan könnyedén, vidáman tették, hogy még a Nap is kisütött. Ott a tanteremben megállt az idő. Az anyukák és apukák, akik szép számmal eljöttek megnézni elsős gyermeküket, büszkén figyelték őket.